Szexuális zavarok

Szexuális működészavarok

Az örömteli, teljes élethez hozzátartozik a kiegyensúlyozott, harmonikus szexuális élet, ami pozitívan hat egész személyiségünkre, életünkre, teljesítményünkre.

Egy 2001-es, a szexuális egészség felmérését célzó nemzetközi tanulmány eredményei szerint szexuális problémák hasonlóan magas arányban jelentkeztek férfiaknál és nőknél az elmúlt egy év alatt (41%).

Egy másik vizsgálat szerint a magyar nők kb. 52%-a, a magyar férfiak kb. 48%-a szenved legalább egy éve fennálló szexuális zavartól.

A pszichoszexuális zavarok közé azok a szexuális zavarok tartoznak, amelyek esetében a pszichológiai tényezőknek tulajdonítható a fő szerep. Ide sorolják a szexuális identitás, a preferencia és a szexuális fejlődés zavarai mellett a pszichoszexuális diszfunkciókat.

 

A szexuális működészavarok közé tartoznak a szexuális vágy, készenlét, orgazmus zavarai, a szexuális fájdalmak, valamint az általános egészségi állapot, és szerhasználat okozta szexuális funkciózavarok. A felsoroltak a leggyakoribb szexuális zavarok, melyeket nem szervi zavar vagy megbetegedés okoz. Nőknél többnyire a csökkent szexuális vágy, férfiaknál pedig a potenciazavarok (erekciós és ejakulációs zavarok) okozzák a legtöbb gondot.

A szexuális vágy zavarai

A szexuális érdeklődés és motiváció mértékét a lelki, a biológiai (hormonális, idegi) és a szociokulturális tényezők is befolyásolják. Ezek bármelyike, vagy kombinációi révén alakul ki a zavar.

Hipoaktív szexuális vágy zavar:

A szexuális vágy olyan mértékű csökkenése, ami már problémát, zavart, szenvedést okoz a személynek, illetve a házasságban, a párkapcsolatban.

Jellemzői:
A szexualitás iránti vágy, belső motiváció, szexuális fantáziák csökkenése, ritka a nemi együttlét, de ha mégis részt vesz benne, azt élvezni tudja, ilyenkor normális szexuális működés jellemzi. A csökkent szexuális érdeklődés és aktivitás a személy számára és kapcsolatban, házasságban problémát jelent.
Előfordul, hogy csak a szexuális belső késztetés csökken, de a párkapcsolatból eredő nyomás hatására, vagy más tényezőtől serkentve a szexuális aktivitás gyakorisága mégsem csökken. Ilyenkor általában jelentős belső feszültség forrásává válik a személy számára.
A csökkent vágy gyakran jár együtt szorongással és feszültséggel. A személy szorong a partnerkapcsolat megszűnésétől, úgy érzi, nem felel meg az elvárásoknak. A párkapcsolatban is folyamatos feszültség forrásává válhat, ami ténylegesen veszélyezteti a kapcsolat, vagy házasság stabilitását.

Lehetséges okai:
Hátterében sokféle lelki eredetű probléma lehet: szorongás, depresszív kórképek, belső (személyes), vagy külső (kapcsolati, munkahelyi) konfliktusok, félelmek (teherbe eséstől, önkontroll elvesztésétől, örömtől, partnertől), korábbi kudarcélmények, vagy traumák (szexuális bántalmazások), korlátozó szülői viselkedés (szigorú vallásos neveltetés), rossz szülői minta.
Lehet párkapcsolatból fakadó oka is: a közelség, vagy intimitás zavara, kiüresedett kapcsolat, megromlott házastársi viszony, a szexuális élmény monotonitása.
A hátterében álló lelki eredetű zavarokon és kiegyensúlyozatlanságokon kívül lehet más egyéb oka is: pl. alkohol-, drogfogyasztási problémák, hormonális zavarok, gyógyszer mellékhatások. Csökkenti a szexuális vágyat a magas prolaktin és alacsony tesztoszteron szint is. Nőknél a vágy csökkenéséhez vezet a terhesség, szülés utáni lelki és hormonális állapot, szoptatás. Menopauza után gyakran csökken, de ez nem törvényszerű, bizonyos esetekben éppen fordítva alakul, nő a vágy.

Szexuális averzió (szexuális fóbia):

A szexuális partnerrel történő genitális érintkezés tartós, feltűnő, túlzott kerülése, a zavar észrevehető szenvedést és kapcsolati, vagy más nehézséget okoz.

Jellemzői:
Tartós vagy ismétlődő elkerülő magatartás a szexuális partnerrel történő minden vagy majdnem minden genitális érintkezéstől, ami lehet általános averzió (bármilyen szexuális ingerre vagy annak lehetőségére), vagy specifikus (csak bizonyos jellegű aktusra vagy a szexuális érintkezés egy aspektusára). A személy kellemetlennek, visszataszítónak találja a szexuális együttlétet, nem érez vágyat, késztetést, nem találja örömtelinek, inkább szorongást, félelmet, undort vált ki benne. Nőknél jelentősen gyakoribb az előfordulása mint férfiaknál.

Lehetséges okai:
Háttere szerteágazó, okai sokrétűek lehetnek, például a gyerekkori szexualitással összefüggő, traumatikus élmény, vagy szigorú, merev nevelés (túlzott vallásosság, közösüléssel, terhességgel való riogatás), de lehet oka felnőttkori szexuális trauma (zaklatás, meddőséggel, nehezen viselt terhességgel kapcsolatos negatív élmények), elakadás a pszichoszexuális fejlődésben.
Állhat a hátterében egyéb mentális zavar (kényszeres gondolatotok, cselekvések), vagy feldolgozatlan lelki trauma (haláleset, feldolgozatlan gyász), vagy gyakran párkapcsolati probléma (szexualitásból adódó konfliktus, bántalmazás)

A szexuális izgalom, készenlét zavarai

Női szexuális készenlét zavar:

A szexuális izgalomra kialakuló vaginális lubrikáció (hüvelyi nedvesedés elmaradása) létrejöttének hiánya az aktus alatt, ami észrevehető szenvedést, zavart okoz.

Tünetei:
A szexuális ingerlésre adott csökkent válasz, a hüvely nedvesedésének és egyéb jellemzőinek (megduzzadás, vérbőség) hiánya az aktus közben. A gyakorlatban azonban a tünetek sok esetben nem érzékelhetőek a hüvelyi nedvesítők, síkosító anyagok használata miatt.
Egy vizsgálatban azt találták, hogy a nők 43%-ánál alkalmanként előfordul nedvesedési probléma.

Lehetséges okai:
A szexuális készenlét zavarai, az ingerlésre adott csökkent válasz hátterében állhat szorongás (például teljesítményszorongás), depresszív állapot, testképzavar, önbizalomzavar, korábbi kellemetlen szexuális tapasztalat, trauma, bántalmazás, bűntudat (a szexuális kapcsolat miatt), szexuális tapasztalatlanság, tájékozatlanság, nemi szervekkel kapcsolatos ellenérzés. A hagyományos, alárendelődő női szerepből fakadó kommunikációs gátlásosság nehezíti a kezelését.

Férfi erekciós zavar:

(merevedési zavar, erektilis diszfunkció, erekciós képtelenség, impotencia)

A megfelelő erekció létrejöttének és fenntartásának tartós vagy ismétlődő képtelensége a szexuális aktus során. A merevedési zavar esetében a férfi képtelen a tartós erekcióra, illetve annak az aktus közbeni fenntartására.

Viszonylag gyakori rendellenesség, a felmérések alapján a férfiak fele(!) élete során legalább egy ideig tapasztal erekciós nehézségeket, merevedési zavart. Kb. 100 millió férfit érinthet a világon összesen. Az életkor előrehaladtával a merevedési zavar gyakorisága és a súlyossága fokozatosan nőhet. Egy kutatás alapján az USA-ban a 40-70 év közötti férfiak esetében 17 százalék a minimális, 25 százalék a mérsékelt, és 10 százalék a súlyos merevedési zavar aránya.

Lehetséges okai:
Általában biológiai, lelki, és szociokulturális okok következménye, illetve ezek kombinálódása olyan módon, hogy már apró testi eltérések is kiválthatnak lelki reakciót, amelyek a pillanatnyi fizikai működési nehézségeket tartóssá, rendszeressé, rögzültté tehetik. Élettani működését tekintve a merevedés a hímvesszőben lévő barlangos testek vérrel való megtelése folyamán jön létre. A merevedés zavara testi szinten abból adódik, hogy a vér nem tud a megfelelő mértékben beáramlani a péniszbe, vagy a vénákon keresztül a vér a szükségesnél előbb kiáramlik a barlangos testekből.

A erekciós zavar fontos háttértényezője a teljesítményszorongás, aminek jelentős gátló hatása van a merevedés folyamatára. Az aggodalom, a kudarctól való félelem meggátolja a partnerre és a szexuális örömre való figyelmet, és ez erősen gátolja az erekció létrejöttét és fenntartását.
Kapcsolatos lehet az általános szorongáskészséggel, személyes megküzdési mechanizmust tárházának hiányosságával is. A szorongás adódhat a pillanatnyi élethelyzetből (aktuális teljesítményszorongás, a megfelelni vágyás, a félelem a kudarctól, kapcsolati nehézség, munkával kapcsolatos félelmek, munkahelyi problémák) is. Fakadhat az előző szexuális tapasztalatokból, párkapcsolaton belüli elvárásokból a férfi működésére vonatkozóan.

Biológiai tényezői is lehetnek, például hormonális változások, szív-érrendszeri, idegrendszeri eredetű, urológiai problémák, vagy gyógyszerek, alkohol, dohányzás, drog hatása miatt is kialakulhat. Az esetek többségében azonban lelki okok találhatók a hátterében.

Az orgazmus zavarai

Női orgazmus zavar:

(anorgazmia, az orgazmus hiánya, késése, orgazmus-képtelenség, gátolt női orgazmus)

Az orgazmus tartós, vagy ismétlődően előforduló késése, elmaradása megtartott szexuális excitációt követően.

Tünetei:
Az orgazmus a nemi együttlét során elmarad vagy késik, a szexuális izgalmi fázist követően. Képtelen belefelejtkezni, illetve nem tudja átadni magát a szexuális élvezetnek a szeretkezés során, fél a kontrollvesztéstől.

Gyakorisága:
A vizsgálatok alapján az orgazmus hiánya, késése a nők 15-20%-nál fordul elő. A klimax után némileg gyakoribb az előfordulása. A nők kb. 10%-a egész életében egyetlen egyszer sem él át orgazmust.

Lehetséges okai:
Leggyakoribb jelenben gyökerező oka az önértékelési zavar, a negatív énkép, a negatív testkép, saját élvezetének lebecsülése. De lehet a párkapcsolat zavarának következménye is: pl. egymáshoz való alkalmazkodás hiánya, nem megfelelő szexuális kommunikáció vagy az alkalmazkodás hiánya.
A múltba eredeztető okai lehetnek korábbi kellemetlen vagy traumatikus szexuális tapasztalat, kihasználás, nem megfelelő szexuális nevelés, vagy kultúra.

Férfi orgazmus zavar:

Ezen zavarok közé sorolhatók a korai és a megkésett, vagy gátolt magömlés.

Korai ejakuláció:

(korai magömlés, orgazmus, ejaculatio paraecox)

A magömlés tartósan, vagy ismétlődően túl korán következik be.

Jellemzője:
A szexuális együttlét során a férfi orgazmusa és magömlése minimális szexuális izgalom hatására, a hímvessző hüvelybe való bevezetése előtt, vagy közvetlenül azt követően megtörténik, a személy szándéka ellenére, ami kudarcélménnyel jár a férfi számára.

Lehetséges okai:
Ez a leggyakoribb férfi szexuális zavar, ami szinte minden esetben lélektani okokra, vagy a férfi túlizgatottságára, esetleg tapasztalatlanságára vezethető vissza. Bizonyos esetekben, jellemzően fiatalkorban a korai magömlés oka a rendkívül felfokozott nemi izgalom és tapasztalatlanság. Az ilyen jellegű panaszok egy része a nemi élet rendeződésével és a szexuális tapasztalatszerzéssel megszűnik. Azonban egyes férfiaknál a korai magömlés mechanizmusa rögzül, gyakran kapcsolódik a szeretkezés .technikai. hiányosságaihoz, az orgazmus feletti kontroll hiányához, kapcsolati és pszichoszexuális készséghiányokhoz. A zavar feloldásának kézenfekvő lehetőségei a háttérben megbúvó okok feltárása, az akut szorongás, stressztényezők feloldása és pszichoszexuális edukációval kombinált célzott tapasztalatszerzés.

Megkésett (gátolt, elégtelen) ejakuláció és férfi orgazmus:

A férfi orgazmusának tartós, vagy ismétlődő késése, elmaradása a meglévő nemi vágy és izgalom, illetve a megfelelő stimulációs hatások ellenére.

Tünetei:
A férfi a nemi együttlét alatt a normális szexuális izgalom és ingerlés mellett sem tud, vagy kellő időben nem tud eljutni a kielégülésig, orgazmusa és magömlése gátolt, késleltetett. Viszonylag ritka az előfordulása, a szexuálisan aktív korban lévő férfi lakosság kb. 2 százalékánál fordul elő.

Lehetséges okai:
A háttérben rejlő okok egy része a gyermekkorba eredeztethető, a szocializáció szexuális vonatkozásaiban keresendők (szexualitás tagadása, túlzottan merev vallási neveltetés, esetleg traumatikus élmények). Másik részük a jelenben is fennálló szorongások (pl. teljesítményszorongás), félelmek (terhességtől, tettenéréstől), bűntudat vagy más kapcsolódó negatív színezetű érzés, élmény. (Megfigyelhető az alacsony tesztoszteron hormonszint összefűggése az ejakulációval. Továbbá az alkohol és bizonyos szorongásoldó, és antidepresszáns gyógyszerek (pl. a fluoxetin) is gátolhatják a magömlést.)

Fájdalommal járó szexuális zavarok

Dispareunia (fájdalmas közösülés):

Lelki eredetű ismételt, vagy tartós genitális fájdalom a közösülés során, anélkül, hogy a háttérben bármiféle testi ok lenne. Fontos mindenféle szomatikus háttértényezőt kizárni (gyulladás, fertőzés, sérülés, tumor, stb.).

Jellemzője:
A személy normális módon szexuális izgalomba jön, a szexuális aktus is megvalósul, de közösülés során a nemi szervekben intenzív fájdalomérzés jelentkezik, ami csökkenti, vagy lehetetlenné teszi a szexuális élvezetet. Jelentkezhet mindkét nemben, de nők esetében előfordulása gyakoribb (kb. 5%, míg férfiaknál 1% alatti).

Lehetséges okai:
Általában a pszichoszexuális fejlődésben, vagy a meglévő stressz-tényezőkben keresendők. A lelki fejlődés során tapasztalt és megtanult negatív attitűdök a szexualitással kapcsolatban, a szülők, nevelők erősen negatív, korlátozó hozzáállása a nemiséghez, esetleg valamiféle szexuális trauma, bántalmazás, előidézheti a zavar kialakulását. Másrészt a jelenben meglévő stressztényező, akár a párkapcsolatból fakadóan (eltávolodás, elhidegülés, erőszak), akár az élet más területén (intenzív munkahelyi konfliktus), ami kihat a normális nemi működésre, annak zavarát idézve elő.

Vaginizmus (hüvelygörcs):

A hüvely külső harmadának akaratlan izom kontrakciója, amely a közösülést ismételten, vagy tartósan nehezíti, illetve lehetetlenné teszi.

Jellemzője:
A hüvelyizomzat görcse, melyhez társulhatnak más izmok kontrakciói is (medenceizmok, farizmok, combizmok). A hüvely izomzat görcsös összehúzódása lehetetlenné teszi a hímvessző normális behatolását, és gyakran fájdalommal jár.

Lehetséges okai:
Okozhatja az első közösülés rossz tapasztalata, amelynek élménye rögzül, és kihatással van az azt követő szexuális együttlétekre is. Ami felerősödik a fokozott ráfigyelés és negatív anticipáció (szinte önszuggesztív elvárás) révén. Egy másik csoportja a lehetséges okoknak a gyermekkorban keresendő: a szexuális nevelés, szülői minták, szocializáció, bántalmazás.

Utoljára frissítve:2014. december 06., szombat 14:22
Tovább a kategóriában: « Pánikzavar Párkapcsolati zavarok »