Hangulati zavarok

Depresszív zavarok

A depresszió nagyon gyakori betegség, az irodalom szerint ma már népbetegségnek számít. Kezdetben a tünetek csak átmeneti rossz hangulatnak tűnnek, amit a környezet gyengeségnek, fáradtságnak, fásultságnak tart. Később a betegség súlyosan befolyásolja a beteg érzelmi egyensúlyát, étvágyát, alvását, munkabírását, memóriáját, szexualitását. A beteg maga sem érti miért nincs kedve kimozdulni otthonról, miért nem vágyódik társaságra, intim együttlétre.

A többség nem fordul szakemberhez, a tüneteket, a krónikus fáradtságot, a kimerültséget pedig a mindennapi gondoknak tudja be, és csak hosszabb idő eltelte után jön rá, hogy segítség nélkül nem tud megbirkózni a betegséggel, nem tud meggyógyulni. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig, de akár évekig is fennállhatnak, pedig a depresszió - mint sok más betegség - jó eredménnyel gyógyítható.

A DEPRESSZIÓ ÖRDÖGI KÖRE

A depresszió nem egy éjszaka alatt, hanem folyamatosan alakul ki. A folyamatot ördögi körként lehet a legkönnyebben elképzelni, ahol minden lépés egy következőt von maga után, mely tovább súlyosbítja a problémát: a deprimált ember kevésbé aktív, kevesebbet vállal. Pozitív végkimenetelű lehetőségei beszűkülnek, ennél fogva a pozitív tapasztalatai elapadnak. Minél depressziósabbá válik, annál kevésbé hisz önmagában, annál kevésbé vállalkozószellemű. Egyre inaktívabb lesz, egyre jobban elmagányosodik, egyre inkább a negatív, a helyzetét tovább rontó, ártó gondolatok befolyása alá kerül. Ennél fogva egyre nyugtalanabbá, szorongóbbá válik, koncentrációs zavarai, döntési nehézségei, alvászavarai lesznek. Végül egyre kevésbé képes megküzdeni a nehézségekkel, ami kilátástalansághoz, reménytelenséghez vezet.

A DEPRESSZIÓ TÜNETEI

– állandó fáradtság, levertség,
– erős szorongás, nyugtalanság, ingerlékenység, türelmetlenség,
– reménytelenség, ürességérzés, pesszimizmus,
– bűntudat, alacsony önértékelés, tehetetlenség,
– a szexualitás iránti érdeklődés és az örömérzés elvesztése,
– érdektelenség a külvilág felé
– álmatlanság, elalvási nehézség, korai ébredés szorongással és levertséggel,
– étvágy- és testsúlycsökkenés,
– mozgás meglassulása,
– öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek,
– csökkent koncentrációs képesség,
– memória zavar,
– csökkent döntési képesség,
– a depressziós betegek gyakran testi tünetekről is beszámolnak: fejfájás, szédülés, mellkasi vagy hasi érzésekre, ízületi fájdalom, menstruációs zavarok, – a szexuális késztetés csökkenésére.

A DEPRESSZIÓ KIALAKULÁSÁNAK OKAI

A tudomány nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mi a depresszió kiváltója. Biológiai (genetikai), pszichológiai és környezeti faktorok együttes hatását feltételezik. Azt azonban lehet tudni, hogy vannak, akik esendőbbek a betegséget illetően. Ők azok, akiknek alacsony az önértékelésük, önmagukra nézve, illetve világszemléletük pesszimista, valamint akik kevésbé képesek a mindennapok stresszeivel megküzdeni. Túl a felsoroltakon, depressziót válthat ki egy súlyos veszteség (halál, munkahely elvesztése), krónikus betegség, párkapcsolati nehézségek, munkahelyi konfliktusok, rossz anyagi körülmények vagy kedvezőtlen életesemények.

A DEPRESSZIÓ OSZTÁLYOZÁSA

A szakemberek e betegséget osztályokba sorolják. Elsődleges depressziónak nevezik akkor, ha nincsenek egyértelmű oki tényezők a betegség kialakulását illetően, tehát a tünetcsoport nem társul valamilyen súlyos szervi betegséghez, mint a másodlagos depresszió esetén.

A primer depresszión belül további csoportokat különböztetnek meg. Amennyiben csak a depressziós és az egészséges időszakok váltakoznak egymással unipoláris depressziónak, azonban, ha a depressziós és tünetmentes periódusok mellett túlzottan aktív, felhangolt, kritikátlan, olykor agresszív, nagyzásos vagy üldöztetéses téveszmékkel járó un. hipomániás vagy mániás fázisok is jelen vannak, akkor bipoláris depressziónak nevezik. Mind az unipoláris, mind a bipoláris depresszió lehet súlyos, középsúlyos vagy enyhe lefolyású.

VAN KIÚT - A DEPRESSZIÓ KEZELÉSE

Az emberek sok esetben depressziónak címkézik és betegségnek élik meg a szomorúságot, a bánatot, a rosszkedvet, a rossz hangulatot, az elkeseredést, a csalódást, a veszteségérzést, a hangulatuk változásait. Számosan vannak olyanok is, akik nem tudják érzéseiket szavakba önteni, kategorizálni, egyszerűen csak rossz a közérzetük, rosszul érzik magukat.

A szakemberrel folytatott feltáró beszélgetés során azonban kiderül, hogy a hónapok óta fennálló fáradtság, diszkomfort érzés mögött depresszió húzódik meg, illetve kiderülhet az ellenkezője is: a beteg túlértékeli a tüneteit, tévesen címkézi, és egyéb problémák vannak a háttérben.

A tünetek és a beteg állapotának részletes leírása segíti a szakembert a megfelelő kezelési mód kiválasztásában. Ehhez szükség van a pontos önmegfigyelésre, a részletes beszámolóra és a speciális pszichológiai tesztek elvégzésére. A gyógyulás elengedhetetlen feltétele a beteg motivációja, aminek feltérképezése, kialakítása szintén a terápiás munka része. A konkrét terápiás cél és terápiás terv felállítása szintén a pszichoterápia része. Fontos, hogy a páciens megértse és egyetértsen a terápiás lépésekkel, hiszen enélkül elképzelhetetlen a terápia pozitív kimenetele.

Kezelésként súlyos esetben szükség lehet kórházi ellátásra (hospitalizációra), illetve gyógyszerek (antidepresszívumok) alkalmazására. A szakirodalom alapján elmondható, hogy minél kifejezettebbek a testi tünetek, azaz minél súlyosabb a depresszió, annál hatékonyabb a gyógyszeres kezelés.

Enyhébb esetekben célzott pszichoterápiával enyhíthetők a tünetek, gyógyítható a betegség. A pszichoterápiás kezelés előnye, hogy hosszútávon csökken a visszaesés rizikója. Azonban leszögezhető, hogy súlyos, nehezen gyógyuló, makacs esetekben a kombinált terápia alkalmazása egyértelműen szükségszerű.

PSZICHOTERÁPIA - KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA A DEPRESSZIÓ KEZELÉSÉRE

Ki lehet-e lépni a fent említett ördögi körből? A válasz: igen!

Az aktivitás növelése lehetővé teszi az elismertség és a sikerélmény ismételt megélését, aminek következtében a beteg kevesebbet tépelődik, felismeri gondolkodásának torzításait (önkényes következtetés és jövendölés), negatív automatikus gondolatait.

Mivel a gondolataink befolyásolják a hangulatunkat, ezért, aki egy jelenséget vereségként, cselekedeteit sikertelenségnek, a válaszreakciót pedig saját negatív gondolatai visszaigazolásaként éli meg, az boldogtalannak fogja érezni magát. A depressziós beteg esetében az észlelés, az értelmezés, a megjegyzés, az értékelés és a következtetés egy negatív szűrő mentén szerveződik. Anélkül, hogy ezt a gondolkodási rendszert terápiás eszközökkel megváltoztatnánk, nagyon nehéz a depresszióból meggyógyulni.

A pszichoterápia mellett általában szükség van pszichoedukációra, azaz felvilágosító beszélgetésre, melynek keretében a beteg és a családtagjai további információk birtokába juthatnak a betegséggel kapcsolatban, gyógyszeres kezelés esetén az esetleges mellékhatásokról tudhatnak meg többet.

MIT TEHET A CSALÁD, MIT TEHETNEK A BARÁTOK

A depressziós betegnek a pszichoterápia mellett szüksége van a családtagjai, rokonai, barátai támogatására, figyelmére. Az érzelmi támogatás, megértés, odafordulás segíti a beteget a gyógyulásban. Nagyban serkenti a gyógyulást, ha a beteget testmozgásra, illetve a korábban szívesen végzett tevékenységek folytatására ösztönzik. Azonban sosem szabad lustasággal, színleléssel vádolni a beteget, illetve olyan tevékenységekre kényszeríteni, amely túlzott ellenkezést vált ki belőle. A depressziós betegnek szüksége van a mozgásra, társaságra, változásra, de az olyan kihívás, amely nagy mértékben meghaladja a pillanatnyi képességét, tovább erősíti az elégtelenség érzését.

Utoljára frissítve:2014. december 06., szombat 14:21