Minden egészséges ember életében előfordul, hogy álmatlanul forgolódik egy-egy éjszakát. Abban az esetben azonban, ha ez az állapot állandósul, és minimum egy hónapig fennáll, akkor krónikus alvászavarról beszélünk. Életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az alvásszükséglet, amit fontos számításba venni.

Az Amerikai Alvászavar Szövetség (ASDA) adatai alapján több, mint nyolcvanötféle alvási zavar létezik. A zavar következtében kialakuló alváshiány csökkenti a teljesítőképességet, gyengíti a koncentrációt, feledékenyebbé, fáradékonyabbá, ingerlékenyebbé válik az ember. Az alvászavar a hajszolt életmód miatt szinte népbetegségnek számít. Társulhat más betegségek (belgyógyászati, neurológiai) mellé, és járhat önmagában is. Az alvás minőségét a genetikai adottság, a környezeti hatás és a stressz határozza meg.
Az alvászavar a pszichés stressz következtében kialakuló tünetek közül elsőként jelentkezik. Ekkor még számottevő szorongás, illetve hangulatzavar nem mutatkozik, az ember pusztán elalvási és átalvási nehézségre panaszkodik. Ebben viszonylag korai szakaszban még jól kezelhetők a zavart kiváltó okok: családi, párkapcsolati, esetleg munkahelyi konfliktusok, egzisztenciális problémák.
Természetesen a kiváltó okok tudatosítása önmagában nem hoz enyhülést, azonban pszichoterápiával lehetőség van a problémás helyzetek kezelésére, az új, hatékony módszerek, készségek elsajátítására, valamint a stressz-kör megszakítása segít az alvászavar leküzdésében.
Az alvással kapcsolatos problémák egy másik csoportja az alvásfüggő légzészavar. A magyar lakosság körülbelül öt százalékát érinti az alvási légzéskimaradás (apnoe) betegség, mely hangos horkolással és napközbeni aluszékonysággal jár. Ez a zavar növeli a szív-, és agyérbetegség kialakulásának kockázatát, valamint rontja az életminőséget (krónikus kialvatlanság, koncentráció képesség romlás, hangulatzavar). Az elhízás, az életkor, a férfi nem, a dohányzás, nőknél a változókor növeli az előfordulását.
Néhány tanács a pihentető alvás érdekében
– alakítson ki jól meghatározott alvási szokásokat, mivel az alvás állandó forgatókönyv szerint szerveződik, struktúrája van. Annak felbomlása másnapi aluszékonysághoz, fáradtsághoz vezethet.
– törekedjen arra, hogy minden nap közel ugyanabban az időben feküdjön le és ugyanakkor keljen reggel
– a hálószobát alvásra használja (ne nézzen ágyból Tv-t, ne dolgozzon, ne tanuljon ágyban)
– alvás előtt egy órával már ne nézzen televíziót, számítógépet,
– délután álljon ellen álmosságának, az alvást éjszakára tartogassa
– délután három óra után ne fogyasszon koffeintartalmú italokat (kávé, tea, kóla), mivel a koffein élénkíti az idegrendszert. Több koffeintartalmú ital hatása összeadódik és elhúzódó hatású.
– ne igyon alkoholt, ne egyen nehéz ételeket alvás előtt
– az altató megválasztását bízza szakemberre, önkényesen ne válasszon altatót, illetve ne emelje az adagot.
– a hálószoba levegője ne legyen túl száraz (használjon párologtatót szükség esetén), mivel kiszáradnak a nyálkahártyák, ami miatt felébredhet